A római katolikus egyház élén álló középkori pápák többnyire igencsak távol álltak a szent ember eszményétõl. A hiszékeny emberek pedig bármilyen botrányos mesét hajlandók voltak elhinni róluk.

A történet

Heves földrengések rázzák meg egész Dél-Itáliát, azt beszélik, hogy Franciaországban véresõ esett, a Róma fölött rajzó sáskák tengerbe hulló tetemeinek bûze úgy megmérgezte az Örök Város levegõjét, hogy ember s állat egyaránt összeesik tõle. A tömegeket pánik keríti hatalmába. Vajon az alig fél évszázaddal ezelõtt császárrá koronázott Nagy Károly uralkodása váltotta ki a világvégét ? Vagy talán Mohamed a rettegett Antikrisztus elõfutára lett volna, és fanatikus követõinek szemmel láthatóan feltartóztathatatlan Nyugatra irányuló terjeszkedése a keresztény világ végét jelenti ?

857-hen vagyunk. Róma népe VIII. Jánostól, a pápától vár biztatást, akit nagyon megszerettek kétéves pásztorkodása alatt. Tömegek vonulnak az utcára hogy megéljenezzék, amint a Szent Péter-bazilikából a lateráni palotában levõ rezidenciája felé tart egy menet élén, a Tiberis túlsó partján. Amint azonban a menet bekanyarodik a Colosseum és a Szent Kelemen-templom között húzódó keskeny sikátorba, a Szentatya megbotlik és összeesik. A döbbent bámészkodók szeme elé tárul, hogy János pápa vajúdó asszony. A pápa perceken belül megszüli csecsemõjét, az ájtatos tömeg pedig bõszült csõcselékké változik. A dühöngõ nézõk megragadják a szerencsétlen nõt és újszülött gyermekét, a város kapuin túlra vonszolják õket, és halálra kövezik mindkettõjüket.

Így hangzik az Európa-szerte már az 1200-as évek vége óta számtalanszor elbeszélt történet, amit széles körben elhittek századokon át.

Mindent a szerelem kedvéért

A Rajna melletti Mainzban élõ angol hittérítõnek a IX. század elején, 818 körül kislánya született, aki a Johanna nevet kapta - így szól a mese. Szépségével és értelmével már gyermekként kitûnt. 12 éves korában beleszeretett egy szerzetesbe, elhagyta a szülõi házat, fiú külsõt öltött, és belépett novíciusnak a kolostorba, csak hogy kedvesével lehessen. Angliai János (így nevezte magát) napjai imával és a könyvtárban tanulással teltek; éjszakáit pedig a szerelemnek szentelte.

Nem sok idõ múltán fény derült a csalásra, és a párnak szöknie kellett. Dél-Európa felé menekültek az egyházi büntetés elõl, a Szentföldre tartó zarándoknak adták ki magukat. Athénban Johanna társa eltûnt, de õ továbbment Rómába. Továbbra is férfinak maszkírozva jegyzõként, egy másik változat szerint tanárként dolgozni kezdett. Bármi is volt a foglalkozása, hamarosan híres ember lett belõle.

Diákok csodálták ékesszólását, filozófusok tisztelték bölcsességét, bíborosok figyeltek föl teológiai jártasságára és pápai udvaroncok szerették meg nagyvonalúsága miatt. Amikor 855-ben meghalt IV. Leó pápa, Johannát egyhangú szavazással választották meg utódjává, és VIII. János néven a pápai trónra lépett.

Johanna/János egy híján mindenki elõtt megõrizte nemének titkát, és az az egy okozta vesztét.

A szenvedélyes, de magányos asszony szeretõjévé fogadta az inasát, és hamarosan teherbe is esett tõle. Nyilvános szülése és a csõcselék azonnali bosszúja után sebtiben beiktatták az új pápát, III. Benedeket. Az egyház történészei késõbb 855-re tették vissza uralkodása kezdetét, hogy Johanna pápaságának még a nyomát is eltüntessék. Amikor a következõ János nevû pápa 15 évvel késõbb, 872-ben trónra lépett, nem IX., hanem VIII. János néven iktatták be méltóságába.

Bizonyíték a kételkedõk számára

Johanna, a nõpápa története valószínûleg a X. században keletkezett, melynek során nem kevesebb, mint 23 pápa uralkodott, némelyik csak hónapokig. Uralkodásuk végének okait ijesztõ felsorolásban lehet összefoglalni, bebörtönözték, meggyilkolták, letaszították a trónról, halálra éheztették, megvakították... E tehetetlen és kérészéletû pápák mögött gyakran a római nemesi családok asszonyai álltak. Ha nõk bírhatnak ekkora hatalommal, kérdezte az egyszerû nép, miért ne lehetne nõ a pápa ?

A történészek a nõpápára való elsõ utalást egy XIII. századi francia dominikánus szerzetes, Etienne de Bourbon A Szentlélek hét ajándéka címû mûvében találják. Az általa leírt történetet egy másik, XIII. századi dominikánus, a lengyel Troppaui Márton is beépítette Pápák és császárok krónikája címû, széles körben olvasott mûvébe.

A nõpápa Johanna történetének hívõi bizonyítékként említik a pápai menet drámai megtorpanásának helyén, a Colosseum és a Szent Kelemen-templom közti sikátorban található anya-gyermek szobrot.

A késõbbi körmenetek elkerülték ezt a helyet, éppen a szégyen miatt, amit Johanna hozott a pápaság intézményére. A sienai katedrálisban, a pápai mellszobrok között több mint kétszáz évig látható volt egy szobor ezzel a felirattal: “VIII. János pápa, egy nõ Angliából"; a XVI. századi VIII. Kelemen pápa rendeletére a szobrot “Zakariás pápa" névre keresztelték át.

A história talán legbizarrabb bizonyítéka azonban a lateráni Szent János-bazilikában látható Sella stercoraria, egy lyukas ülõkéjû furcsa márvány karosszék.

A XI. század végétõl a XVI. századig állítólag ezt a trónt használták a pápai beiktatási szertartásokon. Hivatalba lépése elõtt minden újdonsült pápát megkértek, hogy úgy üljön a székre, hogy egy orvosi vizsgálatnak módja legyen a jelölt nemét meghatározni.

Tudományos cáfolat

A nõi pápa történetét annyira komolyan vették, hogy az 1415-ös konstanzi zsinaton is hivatkoztak rá a pápai hatalomról folytatott vitában. A késõbbi II. Pius, a leendõ tudós pápa megpróbálta megdönteni a legendát - láthatóan kevés sikerrel.

A XVI. - XVII. század protestáns írói a pápaság elleni támadásaikhoz használták fel. Sajátos, hogy mégis egy kálvinista író, David Blondel intézte az elsõ komoly támadást a meggyökeresedett, de valótlan mese ellen.

Az 1647-ben megjelent értekezésének hosszadalmas címe: Kötetlen elmélkedés arról a kérdésrõl: igaz-e, hogy egy nõ ült a római pápai trónon.

A mai tudósok elvetik a nõpápa történetét. Álláspontjuk szerint nem megtörtént esemény, hanem a középkori pápaság öröksége - azé a zûrzavaros koré, melynek pápáiról sok minden elmondható, csak az nem, hogy szent életûek voltak, és nincs az a gonoszság, amit el ne hihetnénk róluk. Ami pedig a lyukas trónszéket illeti, valószínûleg ókori római emlék, a város valamelyik közfürdõjében állhatott.

Oldal: Nõi pápa ?
Érdekes történetek világunkban - © 2008 - 2024 - mutasd.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat